Új Titán a Suzuki Kupában?
Nem új keletű, hogy a sorozatban időről időre megjelennek fiatal tehetségek. 2012-ben Tassi Attila (12éves) igyekezett felvenni a lépést a nagymenőkkel. Most egy újabb ifjú titán kopogtat a sorozat ajtaján. Benyó Máté (12éves) számára azonban egyáltalán nem idegen az autósport.
D.Z.: Nem most fogsz először versenyautóba ülni. Mióta foglalkozol technikai sporttal?
B. Máté: Édesapám is versenyző, így már nagyon korán megkedveltem a sportot. Három éves koromban ráültetett egy quadra, és azóta quadozok. 2006-ban volt az első quad versenyem. Három évig versenyeztem, és kétszer is bajnok lettem. Utána apukámnak navigáltam és közelebbről megismerhettem a rallyecrosst. 2012-ben egész évben a RallyCross Junior Kupában versenyeztem.
D.Z. A RallyCross világa alaposan eltér a gyorsasági versenyzéstől. Hogyan kerültél kapcsolatba a Suzuki Kupával?
B. Máté: Burkus Egonnak köszönhetően ismertem meg a Kupás Suzuki Swiftet. Az Euroringen volt egy teszt, ahova lehoztak egy Swiftet és ott ülhettem be először gyorsaságis autóba. Megtetszett az autó és a versenyzésnek ez a formája. Így, ha minden jól megy, akkor a GFS Team csapatában fogok versenyezni.
D.Z.: Mennyire lesz nagy a váltás, hisz a gyorsasági versenyek „tisztábbak” mint a cross versenyek?
B. Máté: Igen, teljesen más a két sportág. Én soha nem voltam oda az aszfaltsportágakért, de ahogy beültem egy suzukiba, egyből megtetszett.
D.Z.: Édesapád versenyző, de édesanyád, hogy fogadta, hogy te is az autósport szerelmese lettél?
B. Máté: Mivel édesapám is versenyző, így elég gyorsan elfogadta, hogy engem is megfertőzött a benzingőz. Nem szokott ebből gond lenni.
D.Z.: Fontos az iskola. Terítékre szokott kerülni az kérdés, hogy „ha nem tanulsz rendesen akkor nem csinálhatod”?
B. Máté: Nem. Nyilván, ha nem tanulnék rendesen, vagy nagyon romlana a tanulmányi eredményem akkor az is előfordulhatna. Azonban nem tudom, hogy mi lenne, mert szerencsére jól tanulok és így még soha nem merült fel, hogy eltiltsanak.
D.Z.: Ma már egyre fontosabb az idegen nyelv ismerete. Te tanulsz már most valamilyen nyelvet, vagy majd a középiskolában fogsz?
B. Máté: Én már most az általánosban angolul tanulok. Harmadik osztályig németet tanultam, de most az angol tanulom. Úgy gondolom, hogy az angol ehhez a technikai sporthoz kell, és ha bárhova ki akarok menni külföldre, akkor elengedhetetlen, hisz szinte mindenki beszéli. Ezért is tartom fontosnak, hogy megtanuljak jól angolul.
D.Z. Bő egy hónap van még a kezdési
g. Hogy állsz a licensz-szel?
B. Máté: A RallyCross-ra van már érvényes licenszem
, de a gyorsasági első osztályra még nem szereztem meg. Van ugyan egy másodosztályú versenyzői engedélyem, de az csak kisebb kupákra, mint az FRT-re érvényes. Az érvényes versenyzői engedélyt is megfogom szerezni, de elsősorban még más fontos dolgoknak is teljesülnie kell, hogy versenyezhessek. A versenyzéshez szükséges anyagi hátteret is elő kell édesapámnak teremteni.
Beszélgetésünk ezen pontján csatlakozik hozzánk Máté édesapja Benyó Miklós, aki nem azonos Tekknővel a zenésszel. Ha zenei babérokkal nem is, de háromszoros tereprali abszolút bajnoki címmel büszkélkedhet.
D.Z.: Máté ott lesz az április 26.-i Suzuki Swift Kupa nyitóversenyén?
B. Miklós: A kérdés komplikáltabb, mint ahogy ez első hallásra tűnik. Ahhoz, hogy Máté rajthoz tudjon állni és egy szezont végig tudjon versenyezni, ahhoz egyszerre több tényezőnek is teljesülnie kell. Induljunk ki abból, hogy a kupás Suzukit még tavaly megvettük. Az autó tehát megvan és Máté gyakorol is rajta. A technikai szervizelést a GFS Motorsport hátterével mindenképpen tudjuk vállalni. Azonban a kupasorozatnak a teljes költségvetése az egy jelentős összeg, még akkor is ha a gyorsasági sportban jelenleg a legolcsóbb sorozat. Ennek az anyagi hátterén még kell dolgoznunk. A szponzori háttér megteremtésére a mai gazdasági helyzetben egyre kisebb a lehetőség. Úgy gondolom, hogy nem is igazán lehet erre számítani. Ezért nekünk szülőknek kell valahogy előteremteni. Miután nem csak az autósportban élek, de az autók világából is, így még keressük a megoldást. Valóban az anyagi háttér a sarkalatos pontja a versenyzésnek, hisz Máté szeretne menni. A RallyCross szereplésének büdzséje rendelkezésre áll, de mellette a Suzuki Kupás szereplése még nem.
D.Z.: Ezek szerint Mátéra két sorozat vár? A Suzuki Kupa mellett indulni fog a RallyCrossban is?
B. Miklós: Igen. Az a helyzet, hogy ezért nagyon nehéz. A rallycrosst mi nagyon komolyan vesszük. Most adódott egy lehetőség, hogy felnőttek között indulhat egy nagyobb kategóriában, sajátcsapattal. Ez mindenképpen egy olyan lehetőség amit ki kell használnunk. Menet közben jött Burkus Egon és „elcsavarta” Máté fejét, így most a gyorsasági versenyzés is szerelem lett. Azt gondlom, hogy mind fizikálisan, mind mentálisan Máté készen áll arra, hogy két különböző technikai sportban is megállja a helyét. A versenynaptárt is megnéztük és nincs nagy ütközés a RallyCross és Suzuki Kupa versenyeit illetően. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ilyen fiatalon, ilyen lehetőségeket kap, akkor azzal tudjunk élni. Mi foglalkozunk versenyző oktatással, és mint szakember is kijelenthetem, hogy ebben a korban nagyon fogékonyak a gyerekek. Gyorsan tudnak akár speciális dolgokat is elsajátítani amit a későbbiekben is kamatoztatni tudnak. Ezek a sorozatok is remek lehetőséget adnak a fejlődésre és a versenyzés elsajátítására. Mi a Top Driver School-ban általános képzést tartunk, és ez azt jelenti, hogy már ilyen fiatal korban megtanítjuk vezetni, és a versenyzés alapjaira a tanulóinkat. Nálunk nem csak autót tanulnak meg vezetni, de segítünk nekik elindulni is. A RallyCrossban már van Junior Kupa, amiben most már 10 éves kortól nevezhetnek. A GFS motorsportnak köszönhetően lehetőség van a Suzuki Kupában is indulni. Azt kell mondjam, hogy szerencsések vagyunk, hogy ezzel a két sportággal szoros kapcsolatban állunk, hisz nem csak, hogy fiatalok is nevezhetnek, de jelenleg a legolcsóbbak a technikai sportok közül. Még egy nagyon fontos szempont van, ami mind közül a legnagyobb érv is, hogy a leg biztonságosabbak is. Olyan technikai megoldások vannak már ezekben a versenyautókban, hogy a testi épségük nincs közvetlen veszélyben. Azért nem szabad elfeledni, hogy mint minden technikai sport veszélyes üzem, de az elmúlt évtizedben nem volt nagyon komoly sérüléssel járó baleset. Ma a közutak veszélyesebbek mint a versenypályák.
D.Z, Ön nagy tapasztalattal rendelkezik az autósport terén. Úgy tűnik, hogy egyre inkább elérhetetlennek tűnhet a fiatalok számára ez a sport. Ön hogy látja?
B. Miklós: Én még abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy már a régi rendszerben is az autósportban éltem, és akkor még államilag támogatott volt. Például én a Budapesti Honvédban motoroztam, ami mögött volt egy Honvédség komoly gazdasági háttérrel. De ez más cégeknél is így volt. Ez igaz volt a focira is és a többi sportágra is. Akkor más volt a sport gazdasági háttere. Aztán jött a rendszerváltás és minden megváltozott. A gazdaság átalakulása folyamán megváltozott a sportágak támogatottsága is. Egyre nehezebb lett a hátterek megteremtése. Azért, most is van lehetőség arra, hogy ha valaki szeretne akkor tud ezzel a sporttal foglalkozni. Sok esetben a technika nem követel mérnöki szaktudást és némi autós ismerettel is meg lehet bütykölni a versenyautót. Tény, hogy itt nem egy sokmilliós csúcs technikás járműre kell gondolni, de egy RallyCross autónál nincsenek nagy „csodák”. Aztán a legtöbb családban van valamilyen vállalkozás. A lehetőségeket össze kell gyúrni, és akkor tud működni a dolog. Persze, ahol nincsenek meg ezek a lehetőségek ott tényleg lehetetlen a kiugrás. A versenyző iskola viszonylag kevés pénzből nyújt olyan képzést, és olyan szórakozási lehetőséget a gyerekeknek ami örök élmény. Azt látom a mai fiatalokban, hogy annyira a vénájukban van, és bele születtek a motorizációba, hogy könnyű kiaknázni. A kérdés valójában az, hogy egy szint után milyen lehetőségek adódnak.
D.Z: Szerencsére példaképek is vannak, akik nyomába sokan szeretnének szegődni.
B. Miklós: Igen. Nem szabad megfeledkeznünk, hogy van egy Talmácsi Gáborunk, Michelisz Norbertünk, Kiss Pál Tamásunk és még sorolhatnánk, akik azt az utat járták végig amit például most a Máté.
D.Z.: Úgy gondolom, ma az autósportban nagyon fontos, hogy legyenek Michelisz Norbertek, Kiss Pál Tamások, Kiss Norbertek, Szalay Balázsok, ifj, Tóth Jánosok és sorolhatnánk. Az ő sikereik viszik előre az autósportot és sok fiatal számára az ő példájuk válik követendővé. De ez nem csak az autósportra igaz, hanem bármelyik más sportra is. Legyen szó motorozásról, ahol egy Talmácsi Gábor akinek sikerein felbuzdulva több tucat kisgyerek kezdett motorozni, vagy egy Kovács Nikolett aki megmutatta, hogy egy lánynak is terem babér a motorsportban. Talán a technikai sportok lassan újra visszanyerik régi fényüket és a gazdasági élet szereplői is meglátják a benne rejlő lehetőséget.
Szöveg: Doór Zoltán
Fotó: www.duen.hu